Kreditérték: 6 kredit
Február 15-ig várjuk a témavázlatot, a konzulensi igazolást és a tanulmány írásos tervét.
Leadási határidő: április 1.
Lorencsics Emese: Modern történelem és politika a Közel-Keleten (angol nyelven)
Időpont: szerda 20:00-tól
Kreditérték: 6 kredit
Helyszín: Folyóirat-olvasó
Az őszi félévben megtartott kurzussal megegyező tematikával, de angol nyelven.
Modern történelem és politika a Közel-Keleten
A kurzus a Közel-Kelet huszadik századi történelmének nagyobb eseményeit, politikáját és nemzetközi kapcsolatrendszerét mutatja be. Az iszlám világ mai eseményeinek és konfliktusainak megértéséhez elengedhetetlen a vallás valamint az előző korok történelmének ismerete, ezért a kurzus első két órája ebbe nyújt betekintést.
A kötelező olvasmányok segítenek abban, hogy az adott történelmi helyzetet a hallgatók már az óra előtt megismerjék, így a tanórákon erre a tudásra építve lehet a politikai szálakat felépíteni. Az olvasmányok az esetek többségében ugyanazt a tényanyagot dolgozzák fel, így a hallgató választhat, hogy magyar vagy angol nyelven szeretne felkészülni az órára.
A számonkérés a szemeszter végén, írásos formában történik.
Az óra témája | Olvasmány | Ajánlott irodalom | |
1. | a) Bevezetés | ||
Bevezető óra az iszlámról, kialakulásáról, pilléreiről, a fontosabb szabályokról és kérdésekről. Áttekintés az iszlám előtti arab társadalomról és történelemről, az iszlám felemelkedéséről és az első konfliktusokról. | Weiss-Green: Az arabok rövid története 13-112. o. Albert Hourani: A history of the Arab peoples 7-79. o.; 147-157. o. | Sayfo Omar: Allah vendégei Sayfo Omar: Közeli Kelet Goldziher Ignác: Az iszlám története Frederick M. Denny: Islam | |
2. | Középkori iszlám történelem és az Oszmán Birodalom | ||
Bár a kurzus a Közel-Kelet modern történelméről szól, ennek megértéséhez szükséges a középkor eseményeinek, a középkori muszlim társadalom és az Oszmán Birodalom térnyerésének rövid áttekintése. | Weiss-Green 151-247. o. Hourani 83-146. o.; 209-262. o. | ||
3. | a) Az Oszmán Birodalom bukása | ||
Áttekintés első világháborúról, az Oszmán Birodalom bukásáról, az azt követő rendezésről, valamint a második világháborúról és a Közel-Kelet országainak alakulásáról és függetlenedéséről. | Weiss-Green 249-298. o.; 307-336. o. Hourani 263-349. o. | Rostoványi Zsolt(a): A Közel-Kelet története 17-117. o. | |
4. | A palesztin-izraeli konfliktus és hatásai | ||
A palesztin-izraeli konfliktus ma is a térség egyik meghatározó konfliktusa, ezért ennek alapos áttanulmányozása elengedhetetlen a mai politikai helyzet megértéséhez. Az óra az első bevándorlóktól napjainkig fogja át a kérdést, magába foglalva a más államokat is érintő arab-izraeli háborúkat. | Weiss-Green 299-305. o. Rostoványi(a) 57-60. o.; 69-70. o.; 101-106. o.; 117-121. o.; 165-168. o.; 170-175. o.; 213-217. o. Mehran Kamrava: The Modern Middle East 107-137. o.; 215-256. o. | Rostoványi Zsolt(b): Együttélésre ítélve - Zsidók és palesztinok küzdelme a Szentföldért Els van Diggele: Egy nép, amely külön lakik - Zsidó identitás a mai Izraelben Mordechai Schoenfeld: Arafat, személyesen Makai György: Izrael három háborúja | |
5. | Nasszer Egyiptoma és a Muszlim Testvérek | ||
Az óra Egyiptom huszadik századi történetét öleli fel, különös tekintettel a nasszeri időszakra és a Muszlim Testvérek tevékenységére, nemzetközi megítélésére és kapcsolataira. | Cleveland-Bunton: A History of the Modern Middle East 193-216. o.; 301-344. o. (pdf) Afaf Lutfi al-Sayyid Marsot: A Short History of Modern Egypt 107-145. o. Islamic Mass Movements, External Actors and Political Change in the Middle East 51-68. o. (pdf) | ||
6. | Irán a forradalom után | ||
Az 1979-es iráni iszlám forradalom gyökeres változást hozott az országban, melynek megértéséhez fontos az előzmények és az ideológiai háttér megismerése. Az órán egészen napjainkig eljutunk Irán történelmében, így szó esik biztonságpolitikáról, atomprogramról és az ország Egyesült Államokkal való kapcsolatáról. | Kamrava 138-168. o. Rostoványi(a) 196-203. o. Berkley Center for Religion, Peace and World Affairs: Iran: Religious Elements of the 1979 Islamic Revolution (pdf) | John Farndon: Merre tart Irán? | |
7. | Irak háborúi | ||
Irak régóta a Közel-Kelet egyik gócpontja, amelynek egyik oka az országban lévő erős vallási megosztottság. Az, hogy Szaddám Husszein vezetése jót vagy rosszat tett az országnak, mai napig vita kérdése. Az órán az ország történelme és belső problémái mellett az öbölháborúkról, Irak nemzetközi kapcsolatairól, és az ISIS-ről is szó lesz. | Kamrava 169-212. o. Cordesman-Kazai: Iraq in crisis oldalszám később (pdf) | ||
8. | Az arab tavasz I. | ||
A 2011-es forradalmak hurrikánként söpörtek végig számos arab országon. Az óra átfogó ismeretet ad a miértekről és hogyanokról, valamint az arab tavasz miatt átalakuló nemzetközi kapcsolatokról. | Preliminary Historical Observations on the Arab Revolutions of 2011 (pdf) Steven Heydemann: Syria and the future of authoritarianism (pdf) Natana J. DeLong-Bas: The New Social Media and the Arab Spring (online) | ||
9. | a) Az arab tavasz II. | ||
a) Az előző óra folytatása. b) A jemeni társadalom, mint ahogy az Arab-félsziget térsége szociális struktúrájának meghatározó alapja a törzs és a törzsi identitás primátusa az egyén felett. Az idők folyamán - főleg a déli területek marxista ideológia által meghatározott periódusában - voltak próbálkozások ezen rendszeren való túllépésre és egyéb értékek előtérbe helyezésére, azonban az erős tribális szálak nem bizonyultak könnyen oldhatónak. Így egy érdekes helyzetnek lehetünk szemtanúi, hiszen a modern nemzetállami struktúrákat teljes mértékben átszövik a törzsi szálak, akadályozva ezzel annak dominanciáját és „nyugati típusú” működését. Az óra második felében a jemeni törzsi rendszer működéséről és sajátosságairól beszélünk. | Elham M. Manea: Yemen, the tribe and the state (online) Ahmad Ali al-Ahsab: What Makes Yemen's „Spring” Different? (online) Khaled Fattah: Tribes and Tribalism in the Arab Spring (online) | ||
10. | a) A Közel-Kelet nemzetközi szervezetei (Arab Liga, Iszlám Együttműködés Szervezete, GCC) | ||
Irodalom
Aclimandos, Tawfiq: The Muslim Brotherhood and Political Change in Egypt. In: Islamic Mass Movements, External Actors and Political Change in the Arab World.
al-Ahsab, Ahmad Ali: What Makes Yemen's „Sping” Different? (http://english.dohainstitute.org/file/get/bbf1b546-1d46-4cd7-8e7e-ec28eba5648d.pdf)
Cleveland, William L. - Martin Bunton: A History of the Modern Middle East. Westview Press, 2009.
Cordesman, Anthony H. - Sam Khazai: Iraq in Crisis. Lanham, Rowman and Littlefield, 2014.
DeLong-Bas, Natana J.: The New Social Media and the Arab Spring. Oxford Islamic Studies Online (http://www.oxfordislamicstudies.com/Public/focus/essay0611_social_media.html)
Denny, Frederick M.: Islam. San Fransisco, Harper & Row, 1987.
Diggele, Els van: Egy nép, amely külön lakik. Zsidó identitás a mai Izraelben. Budapest, HVG, 2005.
Farndon, John: Merre tart Irán? Budapest, HVG, 2006.
Fattah, Khaled: Tribes and Tribalism in the Arab Spring. (http://www.yementimes.com/en/1567/variety/760/Tribes-and-tribalism-in-the-Arab-Spring.htm)
Goldziher Ignác: Az iszlám története. Anno Kiadó.
Heydemann, Steven: Syria and the Future of Authoritarianism.
Hourani, Albert: A History of the Arab Peoples. London, Faber and Faber Ltd., 2005.
Iran: Religious Elements of the 1979 Islamic Revolution. Berkley Center for Religion, Peace and World Affairs, 2013.
Kamrava, Mehran: The Modern Middle East. A Political History since the first World War. Los Angeles, University of California Press, 2005.
Khalidi, Rashid: Preliminary Historical Observations on the Arab Revolutions of 2011.
Makai György: Izrael három háborúja. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1968.
Manea, Elham M.: Yemen, the tribe and the state. (http://www.al-bab.com/yemen/soc/manea1.htm)
Rostoványi Zsolt (a): A Közel-Kelet története. Budapest, Kossuth Kiadó, 2011.
Rostoványi Zsolt (b): Együttélésre ítélve. Zsidók és palesztinok küzdelme a Szentföldért. Budapest, Corvina Kiadó, 2006.
Sayfo Omar: Allah vendégei. Budapest, Geopen Könyvkiadó, 2009.
Sayfo Omar: Közeli Kelet. Budapest, Magyar Ház, 2008.
al-Sayyid Marsot, Afaf Lutfi: A Short History of Modern Egypt. Cambridge, Cambridge University Press, 1985.
Schoenfeld, Mordechai: Arafat, személyesen. Budapest, PolgART, 2004.
Weiss, B. G. - A. H. Green: Az Arabok rövid története. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 2009.
Kultúra, vallás és társadalom a Közel-Keleten
- Az iszlám
- A hetedik századi arab társadalmi viszonyok és az iszlám által behozott változások
- Az iszlám különböző ágazatai. A síita és a szunnita iszlám.
- Iszlám, kereszténység és judaizmus
- Arab hatás Európában (tudomány és találmányok)
- Az iszlám művészet
- Iszlám és emberi jogok
- Nők és családi viszonyok az iszlám szerint
- Iszlám és modernizáció
- Muszlim diaszpóra Európában (Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Skandinávia)
- Iszlám a Közel-Keleten kívül I. (Közép-Ázsia, Kína, Pakisztán)
- Iszlám a Közel-Keleten kívül II. (Szubszaharai Afrika, Indonézia, Malajzia)
Kutrovácz Gábor: A kopernikuszi fordulat
Időpont: kedd 18:00-tól
Kreditérték: 5 kredit
Helyszín:: Folyóirat-olvasó
"A kopernikuszi fordulat" - A csillagászat kultúrtörténete a görögöktől a 17. századig.
Tematika
o A "kozmosz" születése: korai görög természetbölcselet és kozmológia
o Az antik csillagászati világkép alapelemei: a kozmosz mint geometriai (Platón) és fizikai (Arisztotelész) rend
o Az antik tudományos csillagászat nézetei és eredményei (Eudoxosz, Hipparkhosz, Ptolemaiosz, Arisztophanész)
o A középkori kozmosz rendje: a biblikus világtól a skolasztikus tudományig
o Kopernikusz fordulata: a bolygómozgások problémájának technikai megoldása és a kozmosz szimmetriája
o A 16. század reakciója: Tycho Brahe modelljétol Giordano Bruno végtelen világáig
o Kepler: matematikai világrend és égi fizika?
o Galilei: a két világrendszer ütközése, vallás és tudomány csatája
o A modern tudomány kialakulása, Newton szintézise
Vágó Péter: Közép-Európa-ismeretek
Időpont: kedd 18:00-tól
Kreditérték: 5 kredit
Helyszín: PT
Tematika:
1. Óramegbeszélés. Bevezető: A Közép-Európa fogalom. Lehetséges definíciók, a régió lehetséges lehatárolásai.
2. A közép-európai régió történelmi fejlődésének máig ható sajátosságai.
3. A két nagy szomszéd között: Németország és Oroszország történelmi hatása és mai kapcsolata a közép-európai kisebb államokkal.
4. A visegrádi együttműködés.
5. Lengyelország 1. Általános bevezető.
6. Lengyelország 2. A lengyel-magyar kapcsolatban rejlő lehetőségek.
7. A régió jelenlegi helyzetének értékelése. Magyarország sajátos lehetőségei és nehézségei a régiós együttműködés vonatkozásában.
8. Visegrádi nyelvi alapozó: a lengyel, cseh és szlovák nyelvek alapvető jellemzői, főbb kiejtési szabályok, tipikus nevek, hasznos kifejezések, a mentalitásra jellemző mondások, nyelvtörők.
9. Visegrádi nyelvi alapozó - folytatás. Közép-európai régiós ösztöndíj-lehetőségek (részképzés, szakmai gyakorlat, nyári egyetemek stb.) áttekintése (CEEPUS, Visegrad Fund, kétoldalú szerződések stb.). A régió turisztikai kínálata.
10. A hallgatók prezentációi.
11. Összefoglalás, értékelés.
A kurzus teljesítésének feltételei:
- jelenlét és aktív részvétel az órák 80%-án
- egy szabadon választott, a kurzus témájához kötődő, la. 100 oldalas könyv elolvasása, arról 1,5-2 oldalas vélemény, elemzés írása
- a 10. héten 10-15 perces prezentáció egy egyeztetett, a hallgatót különösen érdeklő résztémában, ami lehet a választott könyv témája is
- szóbeli vizsga az utolsó héten minden hallgató egyidejű részvételével előre kiadott kérdéslista alapján (az oktató minden óra után összegyűjti az elhangzott dolgokból a 4-5 legfontosabb információt, a hallgatóknak ezekről kell tudniuk néhány mondatot mondani, az adott jelenségek lényegét röviden meghatározni - a szóbeli vizsga célja annak ellenőrzése, hogy a hallgatók a gyakorlatban is tudnák-e használni a kurzuson szerzett ismereteket)
Kis Ferenc: Matematikai érdekességek
Időpont: szerda 20:00-tól
Kreditérték: 4 kredit
Helyszín: PT
A kurzus oktatója Kis Ferenc, aki 2014 nyarán szerzett diplomát a BME TTK-n elméleti matematika szakirányon. 2014 szeptemberében beköltözött a Montserrat hivatástisztázó-, és jezsuita-jelöltházba a Horánszky utcába.
A heti témák (nem feltétlenül sorrendben):
- matematika eredete: fizika vs. filozófia
- mesterséges intelligencia
- végtelenek
- zene
- matematika az orvostudományban
- számok és a továbbfejlesztéseik
- kísérleti matematika
- közgazdaság, választások
- titkosírások
- nagy nyitott kérdések
Számonkérés:
A félév végén egy önálló, 20-25 perces prezentáció a szemináriumi előadásokhoz hasonlóan,
valamely aktuális és/vagy történelmileg kiemelten érdekes matematikai témából + 5-10 perc a
felmerülő kérdések megválaszolására.