Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium elektronikus tanulmányi rendszere

Dr. Kisfaludi András: Gazdasági társaságok

I. Miért jön létre társaság?

Erőforrások koncentrációja társasági formában

Coase, Ronald: The Nature of the Firm. Economica 4(1937): 386–405. (Interneten: http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1468-0335.1937.tb00002.x/pdf; magyarul: A vállalat természete. Megjelent: Czakó Erzsébet-Kocsis Károly-Reizer Edit (szerk.) [1989]:Szemelvények a "Vállalatgazdaságtan" tanulmányozásához. Aula Kiadó, Budapest, 31-40.; az Interneten magyarul: http://www.vati.edu.hu/files/vati/Coase%20-%20A_vallalat_termeszete.pdf)

II. A társaságok alapvető jellemzői

Mi teszi a társaságot társasággá? Milyen érdekviszonyok alakulnak ki a társaságok körül?

Kraakman – Armour – Davies – Enriques – Hansmann – Hertig – Hopt – Kanda – Rock: The Anatomy of Corporate Law. A Comparative and Functional Approach, Oxford University Press, Second Ed. 2009. (A továbbiakban: The Anatomy of Corporate Law) Chapter 1.2 és Chapter 2 (p. 6-16, 35-53)

III. A tagok és a management közötti konfliktus

Hogyan biztosítható a tagok érdekeinek érvényesülése a társaságban?

The Anatomy of Corporate Law, Chapter 3 (p. 55-87)

IV. A társaságok társadalmi felelőssége

Lehet-e kizárólagos vagy elsődleges cél a társasági tagok érdekeinek érvényesülése?

Bakan, Joel: The Corporation. The Pathological Pursuit of Profit and Power; Constable, London 2004

Korten, David C.: Tőkés társaságok világuralma; Budapest, Kapu, 3. kiadás 1997.

V. Vállalatfelvásárlás

A tagok és a management érdekeinek összehangolása piaci eszközökkel?

The Anatomy of Corporate Law, Chapter 8 (p. 225-273.)

VI. Kisebbségvédelem

Miért és milyen módszerekkel kell védeni a tagok kisebbségét a többséggel szemben?

The Anatomy of Corporate Law, Chapter 4.1 (p. 89-99) és 4.3.2.1. (p.107-110)

VII. Hitelezővédelem

A társaságok hitelezőinek speciális helyzete. Hitelezővédelem a társasági vagyon védelmén keresztül

The Anatomy of Corporate Law, Chapter 5 (p.115-151)

VIII. Befektetővédelem

Társasági jogi védelem a társaságba való belépés előtt

The Anatomy of Corporate Law, Chapter 9 (p 275-304)

IX. Dolgozói és egyéb részvétel

Kell-e irányítási jogokat adni a társaság tagjain és management-jént kívül másoknak?

The Anatomy of Corporate Law, Chapter 4.2 (p. 100-105) és 4.3.2.2. (p. 110-113)

X. Hogyan kezelje a jog a társaságokat?

Szerződéses viszonyok vagy intézményi szabályozás?

Eltérést engedő vagy kogens normák? Kötőerővel nem rendelkező szabályozás?

The Anatomy of Corporate Law, Chatper 1.3-1.6 (p. 16-34)

Javaslat

Köz-politika

kurzus tematikájára

a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban

Előadó:

dr. Antal Attila jogász, politika szekértő, tanársegéd (ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet)

http://antalattila.blogspot.hu/

A kurzus célja:

A kurzus alapvető célja, hogy a köz ügyei iránt érdeklődő hallgatók számára eligazodást nyújtson annak „örök” és aktuális kérdéseiben, ösztönözve ezzel a közéleti állampolgári (együtt)gondolkodást és cselekvést. A kurzus mottójául Max Weber tézise szolgál, aki szerint „[a] politika kemény deszkák erőteljes és lassú átfúrása, szenvedéllyel és szemmértékkel.” Ez a néhány óra e „barkácsmunka” néhány szeletét kívánja felvillantani. Az első hat alkalommal az állam, a politika, a demokrácia és a kormányzás alapvető összefüggéseivel foglalkozunk, természetesen nem mentesen a napi aktualitásoktól. A hetedik és nyolcadik alkalommal „szakkérdések” (közpolitika és környezetvédelem) kerülnek elő. Végül az utolsó két alkalommal az új Alaptörvénnyel, illetve annak a rendszerváltáshoz való viszonyával foglalkozunk.

Tematika és irodalom

1. A politikáról való gondolkodás sarokpontjai és aktualitása manapság

Kötelező irodalom:

Platón: Állam. In Paczolay Péter – Szabó Máté (1999): Az egyetemes politikai gondolkodás története. Rejtjel Kiadó. (Paczolay-Szabó, 1999) 11-21. pp[1]

Machiavelli: A fejedelem. In Paczolay-Szabó, 1999 36-58. pp[2]

Ajánlott irodalom:

Francis Fukuyama (2012): A politikai rend eredete. Akadémiai Kiadó. (Fukuyama, 2012)

2. A modern állam és politika születése – Államépítés

Kötelező irodalom:

Francis Fukuyama: A leviatán eljövetele. In Fukuyama, 2012 120-138. pp

Ajánlott irodalom:

Francis Fukuyama (2005): Államépítés – Kormányzás és világrend a 21. században. Századvég Kiadó.

3. Demokrácia egykor és most – Mit kezdhetünk manapság a demokráciával Európában?

Kötelező irodalom:

Giovanni Sartori (1999). Demokrácia. Osiris Kiadó. 1. fejezet (Definiáljuk a demokráciát) és 2. fejezet (Nép és hatalom) 13.29. pp

Ajánlott irodalom:

Philippe C. Schmitter – Alexander H. Trechsel (2004): The Future of Democracy in Europe. Trends, Analyses and Reforms.[3]

4. Klasszikus politikai ideológiák és újkori kihívóik

Kötelező irodalom:

Bozóki András: Politikai ideológiák. In Gallai Sándor – Török Gábor (szerk.) (2003): Politikai és politikatudomány. Aula Kiadó. (Gallai-Török, 2003) 97-145. pp

Ajánlott irodalom:

Karl Mannheim (1996): Ideológia és utópia. Atlantisz.

5. A modern politika motorjai és fogaskerekei: a pártok és társadalmi mozgalmak

Kötelező irodalom:

Körösényi András – Tóth Csaba – Török Gábor (2003): A magyar politikai rendszer. V. fejezet A pártok 162-197. pp

6. (Jó) kormányzás – Kormányzás és a kormányzati teljesítmények mérése

Kötelező irodalom:

G. Fodor Gábor (2008): Jó és rossz kormányzás Magyarországon, avagy a demokratikus minőség mérésének problémája. In. Politikatudományi Szemle XVII/1. 131–144. pp[4]

Ajánlott irodalom:

Nicholas Charron – Victor Lapuente (2009): Does democracy produce quality of government? In: European Journal of Political Research 49: 443–470. pp

7. Közpolitikai döntések és a társadalom

Kötelező irodalom:

Gallai-Török, 2003: 22. Közpolitika és kormányzati döntéshozatal 507-523. pp

8. Környezetvédelem és demokrácia

Kötelező irodalom:

Antal Attila (2009): A környezeti demokrácia elmélete és gyakorlata. Politikatudományi Szemle XVIII/4. 82–101. pp[5]

Antal Attila: A demokrácia, a kormányzás és a környezet minőségének összefüggései. Megjelenés alatt.

9. A magyar rendszerváltás és interpretáció

Kötelező irodalom:

Kulcsár Kálmán (2009): Az alkotmány születése és a politikai változások Magyarországon 1987-2009. In: Bayer József – Boda Zsolt (szerk.) (2009): A rendszerváltás húsz éve. L’Harmattan Kiadó. 97-110. pp

Ajánlott irodalom:

Antal Attila (2010): Parlamenten kívüli alkotmányozás. Rejtjel Kiadó.

10. Alkotmányozás és Alaptörvény

Kötelező irodalom:

Magyarország Alaptörvénye[6]

Ajánlott irodalom:

Pro: Kommentár 2010/6. szám[7] (Különösen: Lánczi András – Jog és politika határán)

Kontra: Fundamentum 2011/1.[8] és 2. szám[9] (Különösen: Halmai Gábor – Alkotmányos alkotmánysértés)

Dévényi István: Online újságírás és médiaismeretek

1. 1.       Az Indextől az Index bukásáig – magyar online médiatörténet és jövőbe tekintés. Miért lett olyan amilyen a honi internetes média, és milyen lesz tíz év múlva

A magyar internet történetét szokás egyként emlegetni az Index történetével – nem véletlenül. Az Index sztoriján keresztül így megismerhetjük a honi internetrész kialakulását, alakulását és torzulásait is – mindazt, ami miatt a magyar online média olyan, amilyen. De vajon örökre így maradtunk?

http://magyarnarancs.hu/belpol/az_internetto-index-sztori_a_haladas_eloorse-62088

http://hvg.hu/itthon/20111122_uj_weyer_media

1. 2.       Az internetes újságírás – létezik-e online újságírás, vagy csak a felület más? Mit ér a print, ha digitális, és a kinyomtatott internet. Jó példa, rossz példa - hogy írjunk online cikket?

Évek óta azt halljuk, hogy az integrált szerkesztőségeké a jövő. Vajon mi valósult meg mindebből: két példa – a NOL.hu és a HetiVálasz.hu.

De még a jó szerkesztőség se ér semmit jó cikkek nélkül – néhány példa a jó és a rossz online cikkekre; a példákon keresztül az online műfaj sajátosságainak megismerése.

http://www.mediapiac.com/digitalis-lap/2008-7-8-szam/A-jovo-az-integralt-szerkesztosegeke/41/

1. 3.       Ki olvas online-t? Online fogyasztói szokások és táborok. A cikk, amit talán valaki végigolvasott.

A statisztikák rendre szép, és egyre szebb számokat mutatnak – de mi van a számok mögött. Lássuk a valódi internetezési szokásokat , s azok hatását az online médiára.  És egy kihalt faj története: kik voltak az iwiw-analfabéták?

http://www.origo.hu/techbazis/20120517-negy-magyarbol-harom-mar-hasznalja-az-internetet.html

1. Szomorú hungaricum – címversenyben a média. A hírgyűjtő oldlak tündöklése, a kis portálok nyomorúsága.

Mi  a furcsa ebben a hírben?  http://www.mediapiac.com/media/online/Fizetnek-a-hirkeresok/8351/

A német példa elemzése és összevetése a magyarországi helyzettel. Élő bemutató – így vernek át naponta több százezer magyar olvasót következmények nélkül.

1. 5.       Közmédia kontra kereskedelmi portálok: mit tehet és mit nem a közszolgálati online?

A közmédia online működésének bemutatása – összevetve a kereskedelmi médiával. Van esélye a közmédiának?És miért nincs?

1. 6.       Virtuális szerkesztőségek – menő portálok újságírók nélkül.

Még a legnagyobb online szerkesztőségek létszáma se közelíti a print lapok szerkesztőségének létszámát. Közös tartalomelemzés az Origótól a vidéki portálokig – egyáltalán születik még saját termék a magyar online médiában?

1. 7.       Műfajok halála – se riport, se videó, de akkor mi?

Ismerkedés a műfajismeret alapjaival - mely klasszikus újságírói műfajokat ítélt halálra a világháló és miért? Ugyanakkor milyen műfajok élik fénykorukat és miért? Feladat: saját anyag készítése.

1. 8.       A műfaj feltámasztása – agyvihar, ki mit készítene el online és hogyan?

Az eddigi ismeretek alapján közös gondolkodás – kiindulási pont: mibe kezdenél online, mit kezdenél az internettel?

1. 9.       Web2 a köbön – az ismeretlen magyar bloger emlékére. Kezdjünk blogot? És mit kezdjünk a bloggal?

Vitaindító: http://www.mediapiac.com/blogzona/mediablog/A-blogoszfera-allapota/6887/

Alapozó: http://hvg.hu/goldenblog/20050518blog

1. 10.   Facebook-kor: mindenki a Facebookra tart, de hova tart a Facebook?

A Facebook-ot mindenki ismeri, talán használja is – de csak kevesen ismerik valójában. Mit jelent ez a lehetőség a szerkesztőségeknek? Jót tett a médiának a Facebook-megjelenése?S ha ekkora siker a közösségi online lét, miért halt meg az iWiW?

Feladatok:

-          Félidőben: ismerősök online olvasói szokásának feltérképezése – ki mit és mennyi, statisztikák

-          Év végén: a 8. alkalomhoz kapcsolódóan - saját online projekt tervének részletes kidolgozása írásban – minimum 5 oldal.

Vizsga:Szóban – az év anyaga plusz a saját projekt tervének elemzése