Szabó Pál Tamás - Beszédtechnika
Időpont: hétfő 20:00-tól
Kreditérték: 3 kredit
Helyszín: Folyóirat-olvasó
Szabó Pál klinikai logopédus, gyógypedagógus. I. éves PhD hallgató az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájában. Főállásban az ELTE Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézetének munkatársa, mint kutatási asszisztens. Mellékállásban az Országos Onkológiai Intézetben dolgozik, mint klinikai logopédus, hangterapeuta. Nevéhez fűződik a Diafilmkör, ami az első éves gyógypedagógus hallgatók logopédiai beszédalkalmassági felkészítését szolgálta. Hobbija a zene (ének, trombita, basszusgitár, dob) szövegalkotás (Slam Poetry, vers, próza).
Bevezetés, cél:
A Beszédtechnika tárgy keretein belül a hallgatók megismerkednek a nyilvános hangzóbeszéd (színpadi beszéd, előadás, prezentáció, megnyilatkozás, felszólalás, stb.) alapvető pszichológiai, beszédakusztikai, logopédiai követelményeivel. Az ismeretszerzésen kívül játékos gyakorlatokkal tapasztalják meg a beszéd egyes elemeinek funkcióját (légzés, hangadás, kiejtés, kifejezés). Mivel a hallgatók eltérő tudással és tapasztalatokkal érkeznek a kurzusra (drámacsoport, színjátszó kör, énekes, hangszeres tudás, ismeretek a vitáról [debate], retorikai alapismeretek) az igényfelmérést követően személyes célokat tűzünk ki, amit a félév során a hallgatók teljesítenek.
Követelmény
A hallgatók egyéni haladási tervüknek megfelelően a 10 hét alatt elsajátított ismereteket alkalmazva csoportos előadással készülnek (rövid színi előadás, vers, mese dramatizálása, stb.), melyet a kurzus hallgatói és a vezetőség előtt előadnak. Az előadások a meghívott vendégek előtt nyitottak. Az előadók a kurzus résztvevőitől írásos formában visszajelzést kapnak.
Ütemterv
A félév minden foglalkozásán az elméleti ismertetés mellett lehetőség lesz az adott alkalom fő témájához kapcsolódó gyakorlati fejlesztő feladatok elvégzésére, illetve az önreflexió gyakorlására. A tematika piramis alapú, tehát a korábban megszerzett ismereteket alapértelmezettnek vesszük az idő múlásával. Figyelem! A kimunkált beszédtechnika nagyon sok rendszeres gyakorlást igényel egyéni szinten is. A kurzus elegendő anyagot szolgáltat az otthoni, tudatos gyakorlás folytatásához.
1. alkalom: A beszédtechnika alapjai. Csoportalakítás, beszámoló korábbi tapasztalatokról, egyéni fejlődési célok meghatározása, igényfelmérés. A magyar beszédtechnikai hagyományok alapjai. A beszédtechnika anatómiai alapjai (áttekintés).
2. alkalom: Testtartás, testtónus. Relaxációs gyakorlatok autogén tréninggel, mozgás a térben a test kommunikációja. A kommunikációban résztvevő szervek és a tónusszabályozás indirekt rendszere. A beszédszervek feszültség-láncolata összefüggések egy plasztikus beszéd kialakítása érdekében. A lelkiállapot és a testtónus összefüggései, hatása a hangra és a beszédre.
3. alkalom: A légzés. Szövegmentes, szöveges, mozgásos légző gyakorlatok. Hasi-mellkasi légzés szétválasztása. Rekesztámasz, a diaphragma erősítése, a rugalmasság növelése. Az agonista-antagonista szerepek funkciója a tudatos beszédlégzés-szabályozásban. A hangtalan, gyors belégzés kialakítása. Levegőtartás és a levegő feszültségmentes beosztása egységekre. A sekély és a mély lélegzet. A légzés összefüggései a testtónussal.
4. alkalom: Hangadás I. A „fiziológiai hang”, a zönge, zöngésítő gyakorlatok. Hangindítás. A kemény és a lágy hangindítás tudatos elkülönítése. Lágy hangindítást segítő gyakorlatok, rezonanciagyakorlatok. A hangszalagállások, a hangszalagok tudatos mozgatásának gyakorlatai.
5. alkalom: Hangadás II. A „láge”. Hangfajok és azok meghatározása. Az egyéni középhang meghatározása. A mellkasi és fejhang elkülönítése. A hangképzési gyújtópont. Az „elől szóló hang” megtapasztalása, hangelőrehozó gyakorlatok. A funkcionális hangbetegségek leggyakoribb okai és megelőzésük, a hanghigiéné.
6. alkalom: Kiejtés. A hangzók/beszédhangok helyes ejtése izoláltan, hangkapcsolatokban, artikulációs gyakorlatok. A gyakori hanghibák és az érintett hangcsoportok tisztító gyakorlatai (s-cs-zs; sz-c-z; r). A koartikulációs hatások és a beszédben való megjelenítésük tipikus hibái. Gyakorlatok szó és szókapcsolati szinten.
7. alkalom: Ritmus. Beszédritmus, tempó, ritmikai gyakorlatok. Szövegmentes és szöveges ritmusgyakorlatok. A beszédtempó csökkentésének lehetőségei. Az aritmikus beszéd jellemzői és fejlesztési lehetőségek. A szupreszegmentális elemek és funkcióik a beszédben.
8. alkalom: Kifejezés. A hangzó anyag művészi megformálása, az érzelmi töltet, a szöveg hangulata. A szöveg hangsúlyozása, hanglejtés-gyakorlatok. Kombinált hangmagasság, hangerő gyakorlatok.
9. alkalom: A tanultak összegzése I. Olvasott szöveges gyakorlatok (hangos olvasás, diafilm).
10. alkalom: A tanultak összegzése II. Fejből mondott szöveges gyakorlatok (prezentáció, vers, próza, előadás).
Vizsgaalkalom:
Az egyéni fejlődési tervnek megfelelően kitűzött cél bemutatása, és/vagy csoportos bemutató meghívott vendégek előtt.
Szakirodalmi ajánlás
Hernádi Sándor (2006): Beszédművelés. Budapest, Osiris Kiadó.
Illés Györgyi (2007): Beszéd I. Budapest, Escript Design Kft. (A könyv anyaga elérhető a szerző DLA dolgozatában: http://www.filmacademy.hu/uploads/dokumentumtar/illesgydolgozat.pdf)
Montágh Imre (2004): Figyelem vagy fegyelem?! Budapest, Holnap Kiadó
Montágh Imre (2009): Tiszta beszéd. Budapest, Holnap Kiadó
Thoroczkay Miklósné (2011): Beszédtechnikai gyakorlókönyv. Budapest, Holnap Kiadó
Thoroczkay Miklósné (2003): Hangfejlesztés és beszédtechnika. Kőbányai Média és Kulturális KHT