Javaslat

Köz-politika

kurzus tematikájára

a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban

Előadó:

dr. Antal Attila jogász, politika szekértő, tanársegéd (ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet)

http://antalattila.blogspot.hu/

 

A kurzus célja:

A kurzus alapvető célja, hogy a köz ügyei iránt érdeklődő hallgatók számára eligazodást nyújtson annak „örök” és aktuális kérdéseiben, ösztönözve ezzel a közéleti állampolgári (együtt)gondolkodást és cselekvést. A kurzus mottójául Max Weber tézise szolgál, aki szerint „[a] politika kemény deszkák erőteljes és lassú átfúrása, szenvedéllyel és szemmértékkel.” Ez a néhány óra e „barkácsmunka” néhány szeletét kívánja felvillantani. Az első hat alkalommal az állam, a politika, a demokrácia és a kormányzás alapvető összefüggéseivel foglalkozunk, természetesen nem mentesen a napi aktualitásoktól. A hetedik és nyolcadik alkalommal „szakkérdések” (közpolitika és környezetvédelem) kerülnek elő. Végül az utolsó két alkalommal az új Alaptörvénnyel, illetve annak a rendszerváltáshoz való viszonyával foglalkozunk.

Tematika és irodalom

1. A politikáról való gondolkodás sarokpontjai és aktualitása manapság

Kötelező irodalom:

Platón: Állam. In Paczolay Péter – Szabó Máté (1999): Az egyetemes politikai gondolkodás története. Rejtjel Kiadó. (Paczolay-Szabó, 1999) 11-21. pp[1]

Machiavelli: A fejedelem. In Paczolay-Szabó, 1999 36-58. pp[2]

Ajánlott irodalom:

Francis Fukuyama (2012): A politikai rend eredete. Akadémiai Kiadó. (Fukuyama, 2012)

2. A modern állam és politika születése – Államépítés

Kötelező irodalom:

Francis Fukuyama: A leviatán eljövetele. In Fukuyama, 2012 120-138. pp

Ajánlott irodalom:

Francis Fukuyama (2005): Államépítés – Kormányzás és világrend a 21. században. Századvég Kiadó.

 

3. Demokrácia egykor és most – Mit kezdhetünk manapság a demokráciával Európában?

Kötelező irodalom:

Giovanni Sartori (1999). Demokrácia. Osiris Kiadó. 1. fejezet (Definiáljuk a demokráciát) és 2. fejezet (Nép és hatalom) 13.29. pp

Ajánlott irodalom:

Philippe C. Schmitter – Alexander H. Trechsel (2004): The Future of Democracy in Europe. Trends, Analyses and Reforms.[3]

 

4. Klasszikus politikai ideológiák és újkori kihívóik

Kötelező irodalom:

Bozóki András: Politikai ideológiák. In Gallai Sándor – Török Gábor (szerk.) (2003): Politikai és politikatudomány. Aula Kiadó. (Gallai-Török, 2003) 97-145. pp

Ajánlott irodalom:

Karl Mannheim (1996): Ideológia és utópia. Atlantisz.

5. A modern politika motorjai és fogaskerekei: a pártok és társadalmi mozgalmak

Kötelező irodalom:

Körösényi András – Tóth Csaba – Török Gábor (2003): A magyar politikai rendszer. V. fejezet A pártok 162-197. pp

 

6. (Jó) kormányzás – Kormányzás és a kormányzati teljesítmények mérése

Kötelező irodalom:

G. Fodor Gábor (2008): Jó és rossz kormányzás Magyarországon, avagy a demokratikus minőség mérésének problémája. In. Politikatudományi Szemle XVII/1. 131–144. pp[4]

Ajánlott irodalom:

Nicholas Charron – Victor Lapuente (2009): Does democracy produce quality of government? In: European Journal of Political Research 49: 443–470. pp

 

7. Közpolitikai döntések és a társadalom

Kötelező irodalom:

Gallai-Török, 2003: 22. Közpolitika és kormányzati döntéshozatal 507-523. pp

 

8. Környezetvédelem és demokrácia

Kötelező irodalom:

Antal Attila (2009): A környezeti demokrácia elmélete és gyakorlata. Politikatudományi Szemle XVIII/4. 82–101. pp[5]

Antal Attila: A demokrácia, a kormányzás és a környezet minőségének összefüggései. Megjelenés alatt.

9. A magyar rendszerváltás és interpretáció

Kötelező irodalom:

Kulcsár Kálmán (2009): Az alkotmány születése és a politikai változások Magyarországon 1987-2009. In: Bayer József – Boda Zsolt (szerk.) (2009): A rendszerváltás húsz éve. L’Harmattan Kiadó. 97-110. pp

Ajánlott irodalom:

Antal Attila (2010): Parlamenten kívüli alkotmányozás. Rejtjel Kiadó.

 

10. Alkotmányozás és Alaptörvény

Kötelező irodalom:

Magyarország Alaptörvénye[6]

Ajánlott irodalom:

Pro: Kommentár 2010/6. szám[7] (Különösen: Lánczi András – Jog és politika határán)

Kontra: Fundamentum 2011/1.[8] és 2. szám[9] (Különösen: Halmai Gábor – Alkotmányos alkotmánysértés)