Javaslat
Köz-politika
kurzus tematikájára
a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban
Előadó:
dr. Antal Attila jogász, politika szekértő, tanársegéd (ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet)
http://antalattila.blogspot.hu/
A kurzus célja:
A kurzus alapvető célja, hogy a köz ügyei iránt érdeklődő hallgatók számára eligazodást nyújtson annak „örök” és aktuális kérdéseiben, ösztönözve ezzel a közéleti állampolgári (együtt)gondolkodást és cselekvést. A kurzus mottójául Max Weber tézise szolgál, aki szerint „[a] politika kemény deszkák erőteljes és lassú átfúrása, szenvedéllyel és szemmértékkel.” Ez a néhány óra e „barkácsmunka” néhány szeletét kívánja felvillantani. Az első hat alkalommal az állam, a politika, a demokrácia és a kormányzás alapvető összefüggéseivel foglalkozunk, természetesen nem mentesen a napi aktualitásoktól. A hetedik és nyolcadik alkalommal „szakkérdések” (közpolitika és környezetvédelem) kerülnek elő. Végül az utolsó két alkalommal az új Alaptörvénnyel, illetve annak a rendszerváltáshoz való viszonyával foglalkozunk.
Tematika és irodalom
1. A politikáról való gondolkodás sarokpontjai és aktualitása manapság
Kötelező irodalom:
Platón: Állam. In Paczolay Péter – Szabó Máté (1999): Az egyetemes politikai gondolkodás története. Rejtjel Kiadó. (Paczolay-Szabó, 1999) 11-21. pp[1]
Machiavelli: A fejedelem. In Paczolay-Szabó, 1999 36-58. pp[2]
Ajánlott irodalom:
Francis Fukuyama (2012): A politikai rend eredete. Akadémiai Kiadó. (Fukuyama, 2012)
2. A modern állam és politika születése – Államépítés
Kötelező irodalom:
Francis Fukuyama: A leviatán eljövetele. In Fukuyama, 2012 120-138. pp
Ajánlott irodalom:
Francis Fukuyama (2005): Államépítés – Kormányzás és világrend a 21. században. Századvég Kiadó.
3. Demokrácia egykor és most – Mit kezdhetünk manapság a demokráciával Európában?
Kötelező irodalom:
Giovanni Sartori (1999). Demokrácia. Osiris Kiadó. 1. fejezet (Definiáljuk a demokráciát) és 2. fejezet (Nép és hatalom) 13.29. pp
Ajánlott irodalom:
Philippe C. Schmitter – Alexander H. Trechsel (2004): The Future of Democracy in Europe. Trends, Analyses and Reforms.[3]
4. Klasszikus politikai ideológiák és újkori kihívóik
Kötelező irodalom:
Bozóki András: Politikai ideológiák. In Gallai Sándor – Török Gábor (szerk.) (2003): Politikai és politikatudomány. Aula Kiadó. (Gallai-Török, 2003) 97-145. pp
Ajánlott irodalom:
Karl Mannheim (1996): Ideológia és utópia. Atlantisz.
5. A modern politika motorjai és fogaskerekei: a pártok és társadalmi mozgalmak
Kötelező irodalom:
Körösényi András – Tóth Csaba – Török Gábor (2003): A magyar politikai rendszer. V. fejezet A pártok 162-197. pp
6. (Jó) kormányzás – Kormányzás és a kormányzati teljesítmények mérése
Kötelező irodalom:
G. Fodor Gábor (2008): Jó és rossz kormányzás Magyarországon, avagy a demokratikus minőség mérésének problémája. In. Politikatudományi Szemle XVII/1. 131–144. pp[4]
Ajánlott irodalom:
Nicholas Charron – Victor Lapuente (2009): Does democracy produce quality of government? In: European Journal of Political Research 49: 443–470. pp
7. Közpolitikai döntések és a társadalom
Kötelező irodalom:
Gallai-Török, 2003: 22. Közpolitika és kormányzati döntéshozatal 507-523. pp
8. Környezetvédelem és demokrácia
Kötelező irodalom:
Antal Attila (2009): A környezeti demokrácia elmélete és gyakorlata. Politikatudományi Szemle XVIII/4. 82–101. pp[5]
Antal Attila: A demokrácia, a kormányzás és a környezet minőségének összefüggései. Megjelenés alatt.
9. A magyar rendszerváltás és interpretáció
Kötelező irodalom:
Kulcsár Kálmán (2009): Az alkotmány születése és a politikai változások Magyarországon 1987-2009. In: Bayer József – Boda Zsolt (szerk.) (2009): A rendszerváltás húsz éve. L’Harmattan Kiadó. 97-110. pp
Ajánlott irodalom:
Antal Attila (2010): Parlamenten kívüli alkotmányozás. Rejtjel Kiadó.
10. Alkotmányozás és Alaptörvény
Kötelező irodalom:
Magyarország Alaptörvénye[6]
Ajánlott irodalom:
Pro: Kommentár 2010/6. szám[7] (Különösen: Lánczi András – Jog és politika határán)
Kontra: Fundamentum 2011/1.[8] és 2. szám[9] (Különösen: Halmai Gábor – Alkotmányos alkotmánysértés)