Tamás Ferenc: Irodalmi alkotások párbeszéde
Időpont: hétfő 18:00
IRODALMI ALKOTÁSOK PÁRBESZÉDE
Előadó: Tamás Ferenc
1. KI BESZÉL?
Szerepek és beszédhelyzetek a lírában az Ómagyar Mária-siralomtól Petri Györgyig
Ómagyar Mária-siralom; Balassi: Bocsásd meg, Úristen; Csokonai: A Reményhez;
Kölcsey: Hymnus; Vanitatum vanitas; Zrínyi második éneke;
Petőfi: Szeget szeggel; Egy gondolat bánt engemet;
Ady: Góg és Magóg fia vagyok én;
Babits: A lírikus epilógja;
Parti Nagy Lajos: Na szép; Petri György: Töredék; Vagyok, mit érdekelne
2. A TÁJ MINT METAFORA
Berzsenyi: A közelítő tél; Petőfi: A puszta, télen; Ady: Kocsi-út az éjszakában;
Kosztolányi: Októberi táj; Hajnali részegség;
József Attila: Reménytelenül; Téli éjszaka
3. KOZMIKUS LÁTOMÁSOK, KOZMIKUS UTAZÁSOK
Janus Pannonius: Saját lelkéhez;
Vörösmarty Mihály: Zalán futása, előhang; Csongor és Tünde – az Éj monológja; A vén cigány;
Füst Milán: Tél; Este van;
Babits Mihály: Mint különös hírmondó;
József Attila: Flórának; „Költőnk és kora”
4. „EZ ŐRÜLT SÁR, EZ ISTENARCU LÉNY!”
Az ember Vörösmarty és Madách műveiben
Vörösmarty: Az emberek; Gondolatok a könyvtárban
Madách Imre: Az ember tragédiája
5. AZ ELVESZÍTETT ÉDENKERT
Nemes Nagy Ágnes: Paradicsomkert; Pilinszky János: Apokrif
6. SZERELMI VALLOMÁSOK
Shakespeare: 75. szonett; Balassi: Hogy Júliára talála…;
Vörösmarty: Ábránd; Weöres: A paprikajancsi szerenádja;
Ady: Elbocsátó, szép üzenet; Valaki útravált belőlünk;
Nemes Nagy Ágnes: Szomj
7. TÜNDÉRORSZÁG: SZERELEM-ORSZÁG
Petőfi: János vitéz; Petőfi: Tündérálom; Vörösmarty: Csongor és Tünde;
E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép
8. AZ ORPHEUSZ-MÍTOSZ VÁLTOZATAI
Ovidius, Monteverdi, Gluck, Rilke, Beney Zsuzsa
9. A SZEXUS KATASZTRÓFÁI – BALLADÁBAN ELBESZÉLVE
Arany János: Ágnes asszony, Tengeri-hántás, Vörös Rébék;
Esterházy Péter: Fuharosok
10. A SZERELMI VÁGY – PARODISZTIKUSAN
Petőfi: A helység kalapácsa; Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán: A test angyala
A kurzusról
A posztmodern korszak újra felfedezte és fölerősítette azt, amit az irodalom mindig is tudott: azt, hogy az irodalmi szövegek kapcsolatban vannak és beszélgetnek egymással – gyakran szerzőik szándékos törekvése révén, sokszor pedig csupán a kultúra természetes létmódja következtében.
Kurzusunk célja, hogy irodalmi (és olykor más művészeti ágak körébe tartozó) műveket együtt lássunk, a mélyebb megértés reményében. S minthogy a művészet talán legfontosabb funkciója az önmegértés, ebben a sok darabból álló tükörben saját magunkat szemléljük: ízlésünket, érzelmeinket, meggyőződéseinket és hazugságainkat, egész gondolkodásmódunkat, értékrendszerünket.
A kurzus anyaga egyrészt gimnáziumi tananyag, s ennyiben a klasszikus kultúra ismétlése, elmélyítése – újféle megközelítéssel. Másrészt a középiskolai oktatásban nem – vagy alig – szereplő kortárs magyar irodalom néhány fontos alkotójának – Beney Zsuzsa, Esterházy Péter, Nemes Nagy Ágnes, Parti Nagy Lajos, Petri György, Pilinszky János, Weöres Sándor – műveivel való ismerkedés.
A szemesztert kollokvium (szóbeli vizsga) zárja.
Olvasmányok:
Esterházy Péter: Fuharosok
Hoffmann: Az arany virágcserép
Madách Imre: Az ember tragédiája
Parti Nagy Lajos: Sárbogárdi Jolán: A test angyala
Petőfi: A helység kalapácsa; János vitéz
Vörösmarty: Csongor és Tünde
Az előadóról:
Tamás Ferenc irodalomtörténész, költő, tanár, a Magyartanárok Egyesülete alelnöke, a TIT József Attila Szabadegyetem előadója. A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban tanít. Irodalmi publikációi számos folyóiratban jelentek meg (Holmi, Liget, Pannonhalmi Szemle, Jelenkor, Orpheus).
Könyvei:
Magyar irodalmi kalauz Szent István Intelmeitől Petőfiig. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1995.
Mintha kő volna (versek), Liget Könyvek, 2001.
Művei az interneten:
http://www.magyartanarok.freeweb.hu/Tamas_Ferenc_muvek.html