Török Csaba: A tudományos gondolkodás
ELSŐSÖKNEK KÖTELEZŐ! (filozófiaként elismerhető)
Időpont: hétfő 18:00 vagy később
A TUDOMÁNYOS GONDOLKODÁS
I. A kurzus célja és teljesítésének követelményei
Az egyetemi tanulmányok során olykor a legalapvetőbb kérdés marad megválaszolatlanul: mi a tudomány? Mit jelent tudományos módon gondolkodni? Hogyan válhat az ember nem csak sok ismeret hordozójává, de a szó igazi értelmében vett tudóssá? Milyen személyes karakterjegyeket kell kialakítania önmagában (gondolkodásában, életvitelében, érdeklődésében, ismeretszerzési szokásaiban) annak, aki nem csak diplomás, de tudós szeretne lenni?
A kurzus természetesen nem tud minden kérdésre mindenki számára, mindig és mindenhol érvényes választ adni. Azonban igyekszik a filozófia (ismeretelmélet, tudományelmélet, logika) és a kortárs tudományfelfogás (gyökerei, ágazatai, kritikai kérdésfelvetései) tükrében segítséget nyújtani ahhoz, hogy a hallgató megértse: mi a tudomány, ki a tudós.
Az egyes egységek egy-egy témakört járnak körül bevezető szinten. A témakörök elmélyítésére az ajánlott irodalom ad lehetőséget. A témakörök végén dőlt betűvel szereplő mondatok gyakorlati kérdéseket, vitatémákat vetnek fel, amelyeket az egyes alkalmak végén interaktív módon meg lehet vitatni, át lehet tekinteni.
A kurzus teljesítésének követelményei:
- részvétel az előadásokon,
- olvasási napló készítése a félév során (ennek részleteit, tartalmát, alternatíváit és konkrét határidejét az első alkalommal hirdetjük ki),
- egy szabadon választott téma szóbeli bemutatása a vizsgaidőszak során, kb. 10 perc terjedelemben.
II. A kurzus vázlata
1. Tudomány és megismerés
A kérdező ember és a gondolkodás kezdetei. A tapasztalat és a tapasztalat platóni kritikája. Az egyeditől az általános felé (absztrakció). Fogalom és valóság. Jó és rossz kérdések – a kérdezés művészete.
2. A megismerés problémája
Klasszikus modellek. A kanti fordulat a tárgytól az én felé. A transzcendentális differencia és a magánvaló dolog problematikája. A megismerés „architektonikája”. Látsz, vagy csak nézel?
3. Érzéki és szellemi megismerés
Külső és belső érzékelés megkülönböztetése. A szellem fogalma. Empirizmus és racionalizmus.
4. A szubjektum és a megismerés
Fenomenológia. Egzisztencializmus. Hermeneutika.
5. A pozitivista tudományfogalom születése
Pozitivizmus a tudományelméletben. A Bécsi kör és a neopozitivizmus. A kritikai szemlélet. Wittgenstein és hatása. A tudomány pozitivista megközelítése – tudomány-e, amit tanulsz?
6. Logikai alapvetés
Mi a logika? A fogalom és a fogalom jelentése. Kijelentéslogika és prédikátumlogika. Alapvető logikai összefüggések és törvények. Helyes érvelés? Az érvrendszerek logikai ellenőrizhetősége.
7. A tudományelmélet alapfogalmai
Alapfogalmak (rendszer-elmélet-tudomány). Dedukció és indukció. Az empirikus megalapozottságú tudományos elméletek. Tudomány és áltudomány – hol a határ?
8. A tudományos elméletek és a valóság
A teoretikus entitások problematikája a tudományos elméletekben. Elmélet és valóság viszonya. A külső és a belső realizmus, illetve a pragmatizmus válaszai s azok értékelése. Létezik-e a valóság?
9. Tudományos szkepticizmus
A csoda tudományelméleti problémája. A szkepticizmus. Az igazság fogalma. Az igazság és a valóság fogalmainak egymáshoz való viszonya. Ki a jó és ki a rossz szkeptikus?
10. Ember és tudomány
Tudomány a pozitivista tudományfelfogáson túl? A kritika kritikája. A szellemtudományok és a filozófia mérlegre tétele. A tudományos emberképek által felvetett kérdések. Van helye a hitnek a tudományos gondolkodás világában? Hit és ész – összeegyeztethetetlen fogalmak?
III. Kötelező és ajánlott irodalom
a) Kötelező irodalom:
Arno Anzenbacher, Bevezetés a filozófiába, Herder, Budapest 1993 (később még több kiadás)
Török Csaba, Bölcsességkeresők, L’Harmattan-Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium, Budapest 2008 (kapcsolódó fejezetek).
b) „Klasszikusok”:
Kornis Gyula, Bevezetés a tudományos gondolkodásba. A tudomány fogalma és rendszere, Széchenyi, Budapest 1922.
Kornis Gyula, A tudományos gondolkodás. A tudós lelki alkata, voll. I-II, Franklin, Budapest 1943 (http://mtdaportal.extra.hu/books/kornis_gyula_a_tudomanyos_gondolkodas_1.pdf és http://mtdaportal.extra.hu/books/kornis_gyula_a_tudomanyos_gondolkodas_2.pdf)
Kornis Gyula, Tudomány és társadalom. A tudomány szociológiája, voll. I-II, Franklin, Budapest 1944 (http://mtdaportal.extra.hu/books/kornis_gyula_tudomany_es_tarsadalom_1.pdf és http://mtdaportal.extra.hu/books/kornis_gyula_tudomany_es_tarsadalom_2.pdf)
Tudományelméleti szöveggyűjtemény (szerk. Törő Lajos) (http://193.224.76.4/download/konyvtar/digitgy/publikacio/toro_lajos.pdf)
c) Ajánlott irodalom:
Gaskó Krisztina et alii, Hatékony tanulás (szerk. Nahalka István) (A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése, 3. kötet), Bölcsész Konzorcium, Budapest 2006 (http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf)
Peter Godfrey-Smith, Theory and Reality: An Introduction to the Philosophy of Science, UCP, Chicago (IL) 2003.
Hideg Éva, Paradigma a tudományelméletben és a társadalomtudományi kutatásokban (Jövőelméletek 14), BCE-Jövőkutatás Tanszék, Budapest 2005 (http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/400/1/jovelm14.pdf)
Hans Mohr, Einführung in (natur-)wissenschaftliches Denken, Springer, Heidelberg 2008.
John Oakes, Introdutcion to Scientific Thought, Cognella, San Diego (CA) 2013.
Kutorvácz Gábor et alii, A tudomány határai (Tudomány & … sorozat), Typotex, Budapest 20082.
Richard Mark Sainsbury, Paradoxonok, Typotex, Budapest 2002.
Raymond Smullyan magyarul megjelent könyvei (lista: http://www.typotex.hu/konyv/smullyan_nagycsomag)
Gerhard Schurz, Einführung in die Wissenschaftstheorie, WBG, Darmstadt 2008.
Vekerdi László, Tudás és tudomány, Typotex, Budapest 1994.
Körmend, 2013. augusztus 17.
Dr. Török Csaba s.k.